Mostanában van valami a levegőben.
Kedvelt bloggereimnél is olvasom.
Van akihez kommentelhetek, van akihez nem, de ettől még semmi nem változik, marad a kedvenc státuszuk.
Az egyiknél olvasott bejegyzés -és persze a másiknál olvasott bejegyzés is- megérintett.
Nem is olyan régen nekem is volt egy fulladásos halálközeli élményem, de visszagondolva semmi olyan nem jutott eszembe, nem futott át az agyamon ami neki.
Átkoztam a drága svájci csokit, ami olyan hamar elolvadt a számba, hogy félrecsúszott a levegővételemmel együtt, megakasztva az oxigén bejutását a tüdőmbe.
Csak ámultam, meglepődtem, miközben próbáltam valamit tenni, hogy ne fulladjak meg.
Röhejesnek találtam, és mintegy külső szemlélőként néztem a többieket, akik fel sem álltak az asztaltól a fuldoklásomat látva.
Azt hitték hülyéskedek?
Ezen meg is sértődtem, akkor is, most is......
Most hogy olvastam B. bejegyzését, a gondolatait, tényleg lehet még valami dolgom ebben az életben, ha sikerült felköhögnöm, ezt a ragadós,nyúlós olvadt csokit, de akkor semmi ilyen nem jutott eszembe.
Sokkal inkább az, hogy gyors halált kívántam magamnak, egyszer, régen...na de nem most!!
Van még dolgom, ebben bízom!
És kedves B. neked is, ne tántorítson el semmi a blogolástól, imádom olvasni ahogy írsz.....nem is hiszed milyen szegény lennék nélküled.
És persze a másik kedvenc bloggerem nélkül....:-)
Kedves! Nem hagyom abba a blogolást, eszemben nincs ilyesmi, ez a rémálom inkább afféle vízválasztó volt, más szemmel nézem és máshogyan kezelek embereket, helyzeteket.
VálaszTörlésNe kérdezd miért, a hirtelen előjött stressz az oka, vagy a sokk!
Majdnem szinte taj bunkó voltam tegnap is, a férjem állított le, hogy térjek már észhez! :) Utólag persze beláttam, tényleg alpáriság volt..
Azóta is ezen gondolkodok és én arra jutottam, hogy nem pazarlom az életem olyan emberekre, akik nem érdemlik meg!
puszi és köszi!
:-) Szerintem sokkot kaptál.
TörlésÉs tudod, azóta nem tudok úgy megenni egy csokit se, hogy ne jusson eszembe, az egyiktől majdnem megfulladtam.
Te is légy óvatos a svájci csokikkal.
Amúgy igazából sztem.bosszúból csinálta csak, mert miközben ettem azon nevettem, hogy a katolikus öregasszonykör kiment Svájcba meglátogatni a fiatal papot aki éppen ott tanult....onnan volt a csoki.....:-)