Ebben minden benne van.
"Ízek, imák, szerelmek". Most csak ezen a mondaton kattog az agyam, mert pontosan lefedi amit gondolok.
Volt egy nagy megborulásom - megvilágosodásom - még tavaly novemberben.
Nemszeretem emlék, mert nem csak a másik hibáival kellett szembenézzek,hanem a saját gyarlóságommal is.
De kellett, kb olyan volt, mint egy szauna.
Megizzasztott, de távozott ami mérgezett eddig.
Nem gondoltam volna, hogy ennyi sérelmet cipelek már évek óta.
És nem gondoltam, hogy a férjem ugyanezt teszi.
Na ja, a kommunikáció eléggé gyatra volt közöttünk.
De immár megváltozott pár dolog.
Fura, mert csak én állok másként a dolgokhoz, és mégis változik körülöttem mindenki.
Már nem hadakozom, nem vívok szélmalomharcot, nem akarok minden problémát én megoldani.
Nem türelmesebb lettem,hanem belátóbb, elfogadóbb.
A mottóm mostanában: "Nem az én problémám".
Itt nem arra kell gondolni, hogy most már dögöljön meg mindenki, hanem csak arról van szó, hogy már nem akarok mindenki helyett - kéretlenül - gondolkodni a megoldáson, aztán jól megsértődni, amikor mégsem azt teszi.
Ildi barátnőm ilyen, ezért is zavar - picit - , de ragaszkodik hozzám, elfogad ilyennek, vagyis pontosan tudja, hogy ne fogom azt csinálni amit mond, mégsem adja fel:-)
De én már más vagyok, más akarok lenni.
Nem az az idegbeteg aki voltam.
Betöltöttem az 56 évemet.
Úgy érzem, most már ideje magammal is törődni, az Én vágyaim, az Én álmaim következnek.
Úgy tervezem van még kb 40 évem itt ebben a földi világban.
(Ha nem hinnék a reinkarnációban, iszonyú nehéz lenne meghalni).
Szóval igyekszem.....:-)
Nem fogom a blogolást abbahagyni, hiszen -remélem lesz majd olyan is - nagymamaként is szükségem lesz egy helyre, ahová leírhatok mindent, ami feszít belülről:-)
Abban bízom, hogy több lesz majd jó és pozitív bejegyzés.
Hiszen tegnap este a szőnyi barátaink két kicsi gyerekével hóembert építve megízlelhettem milyen isteni érzés is ez.....:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése