Nő maszkban....

Jelen esetben ez a nő én voltam.
Ma reggel,midőn elmentünk a férjemmel eperért.

Azért az eperért, amit Fb-on olvastam, hogy csakis ma akciós a szomszéd városban.
Reggel még szó sem volt semmiféle vásárlásról, így megmosakodtam, bekentem magam krémmel, a tökmagoktól szerzett pattanásaimra remek krém van. Ez a krém zöld, itthon teljesen természetes volt a színe.

De aztán szólt a férjem, hogy menjünk, ha tényleg így van., és persze siessünk...
Nem kicsit volt szkeptikus a hangja, de azért nem járt utána igaz-e a hír.

Még időben odaértünk, emlékszem 8.15 volt, egészen pontosan.
Nem voltak még sokan, de mégis jó pár láda állt  üresen a bódé mellett.
Volt aki zacskóba rakodott, volt aki odaadta a tálat amibe  kérte az epret.

Fel sem tűnt elsőre, hogy nem egyformák az eprek, csak miután a "kedves" eladó rám szolt,amikor én is kértem egy zacskót,  hogy csak a nagyobb epreket lehet saját magunk szedni, a kisebbeket ők adják
Én pedig megkérdeztem:
- Miből gondolja, hogy én nem abból akarok venni?
Így  kaptam egy zacskót és teleszedtem gyönyörű eperrel, nagyon olcsón.

Igazából, csak most, ahogy újra végig gondolom jutok el a felismerésig, hogy az bizony a kivételezetteknek van-volt fenntartva.
Ugyanis voltak akik kérés nélkül is  kaptak zacskót és voltak akik meg sem próbáltak zacskót kérni.

Nekem pedig a visszafele úton mondta meg a férjem, hogy a zöld kis pöttyöcskék ott virítottak az arcomon.
Végig az egész vásárlás alatt.

Végül is.
Lehet ennek köszönhetem a fent lefotózott nagy szemű epreket...