Már a második hetet kezdem.
Már a második hét folyik ki a kezem közül.
Nem csinálok semmit.
Amíg Beni itt volt addig legalább - ezt is megértem - elmentünk ide-oda, strandra, kirándulni...
A strand nagyon érdekes volt.
Kb 18 éve nem voltam strandon, nem voltam fürdőruhában - a szám lehet picit túlzás, de nekem akkor is rengeteg időnek tűnik amikor utoljára fürödtem.- .
Annyira furcsa volt, olyan idegennek éreztem magam az első alkalommal , hogy csak tébláboltam.
Pacsáltam a medencében és összehasonlítgattam az alakom másokéval.
Nem szabad!
A lehető legrosszabb megoldás, vagy a legjobb, hogy elvegye a kedvedet a fürdőruha viselésétől.
Pedig csinoska fürdőruhám van ám.
Kis szoknyája van és redős a hasamon ami megpróbálja az alakomat elrejteni- megsúgom kevés sikerrel -.
Viselhetnél-e kétrészes fürdőruhát?
Hát persze, hogy igen.
A második napi strandolás után már fesztelenül fürdőztem, élveztem a napot, a vizet, a szabadságomat, és meg vagyok arról győződve, hogy jövőre kétrészes fürdőruhában feszítek a a vízparton.
A túlsúlyos nőknek is joguk van ehhez- mármint ahhoz, hogy kedvükre való fürdőruhában jelenjenek meg - még akkor is ha egy nevesincs celeb azt írja róluk, hogy "vizuális környezetszennyező"- k .
Kapja be, amit gondolok az ilyen idióta.....
Szóval élvezem a későn keléses, nem rohanós reggeleket.
A kávét a teraszon Marcipánnal és a többi dolgot, mert nem kell kapkodnom, nem kell azon agyalni mi lesz a következő nehézség.
És persze a délutáni alvást is :-)
A munkahelyemről nem hívtak egyszer sem:
1./ Hibátlanul hagytam ott a dolgaimat.
2./ Meg tudtak oldani mindent nélkülem is. (ez előre vetíti az éppen egy év múlva esedékes nyugdíjazásomat. Kilépek a rendszerből 40 év múltával).
Kicsit furcsa, hogy nélkülözhető ember vagyok, de megszokom.
Legyen a fiataloké a jövő....:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése