Kivetett az ágy.
Amúgy is korán kelek, de ma még annál is korábban ébredtem.
Néha van úgy, elég ritkán, hogy a gondolatok, érzések nem hagynak aludni.
Ez történt most is.
Tudod amikor szembejön veled a valóság, és lekever neked egy nagy taslit, na az már valami.
Még hajnalban is a csillagokat látod tőle.
Így bizony nem is tudtam eldönteni, hogy egy hulló csillagot, vagy még a tegnap esti frászt látom.
De persze pontosan tudom mit láttam.
Mind két esetben
Mit is kívánhatnék ilyenkor.
Kár enyhítést.
A pozitív gondolatok sokasága nyomja el, az ANG-t, de szegény kis nyomikáimnak nem sikerült, eddig legalább is....
"Rám telepszik és gúzsbaköt a bánat" mondá egy híres költő az általam nagyon is kedvelt versében.
És de tényleg így is van.
Most gúzsbakötve, álmatlanul ülök a gép előtt és dekódolom a történteket.
Próbálok úgy gondolni az egészre, hogy angyali segítséget kaptam egy régi és bonyolult dolog megoldására.
A válasz nem tetszik, nem a szám íze szerint való, de az életben nagyon sok minden nem úgy alakult ahogy szerettem volna.
Ez miért is lenne más.
Szóval a hulló csillagos kívánságom nem írom le, legyen elég annyi, hogy a pozitiv változást kértem.
Lehet nem is hulló csillag volt amit láttam hajnali 3 órakor.
De lezárom a múltat, mert muszáj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése