Imádom amióta csak először a kezembe fogtam, magamhoz öleltem, és a fülébe sugdostam, hogy "Te vagy a világ legaranyosabb kiskutyája".
Azt nem tudom ő mit gondol rólam, remélem csupa jót, de érzem a szeretetét, az örömét amikor hazajövök.
El nem tudom képzelni, hogy bántsam, hogy igazán fájdalmat okozzak neki.
Mintha engem bántanának amikor a körmét vágják és vérzik a lába.
Meg is sértődtem a kövér asszisztensre, legutóbb amikor ennek a csöpp kutyának bekötötte a száját, és nevetgélve szólt nekem a köröm vágás után, hogy ne öleljem magamhoz a remegő kutyát, mert összekakálta magát....
A szívem szakadt meg ott abban a pillanatban, hiszem a kutyám már 10 éves, és még sohasem történt vele ilyen, nem kellett a száját bekötni, és nem kakálta össze soha a rendelőt.
nem hallgattam rá...ösztönösen öleltem magamhoz a kutyámat és megfogadtam, hogy soha többé nem teszem ki ilyen atrocitásnak.
Megjegyzem az ő helyében én is így jártam volna....no comment.
Szóval amikor olyan hírt olvasok a Fb oldalamon, hogy bántalmaznak, netán megölnek egy állatot, pláne kutyát, dühös és nagyon szomorú leszek.
Dühös, mert tehetetlen vagyok, és szomorú, mert fel nem foghatom az értelmetlen öldöklés miértjét....
Ha használni nem tudok valakinek,akkor legalább ne ártsak neki.
Ez a világ kifordult magából, én egy olyan világban szeretnék élni, ahol nem a pénz mozgat mindent, hanem az empátia.
A megértés, az elfogadás, az élni és élni hagyni elve működne.
Sokszor eszembe jut, ez a világ ezerszer jobb lenne, ha nők irányítanának.
Ugye?:-)
mióta a kutya elpusztult...cicás lettem))), a kutyákat változatlanul imádom
VálaszTörlésIlyesmin gondolkodom én is..nagyon kéne egy macska..is...a kutyám mellé...esküszöm elbírnék velük:-)
VálaszTörlés