Agymenések....

Először is....
Fotók amiket nem osztok meg a Fb -on.

Nagyon erős a kísértés, hogy ott mutogassam amiket csinálok- mert bevallom férfiasan  - bizony jó sok olyan SK. dolgot látok, ami nekem nem tetszik mégis felrakják, szóval erős a kísértés.
DE! Én nehezen, vagyis sehogyan sem viselem el a negatív kritikát,ezért nem is teszek fel semmi olyat oda, amiről úgy érzem nem tökéletes.

Ezt a bögrémet viszont felraktam, mert szerintem is csuda klassz lett.

A kis Márton napi libám, és a karamellás kastélytortám.
Mindkettőnek sikere volt, és ez nekem jól esett.

Ezt tortát ezzel a krémmel nem fogom megcsinálni többször - 9 dcl tejszínhab, brrrrrrrrrr - de mascarpone- val minden további nélkül.
Viszont nagyon megtetszett a tetején lévő karamell díszek készítése, csak szilikonra kell csöpögtetni a folyékony cukrot és tadáááám, kész is a szépség és finomság.

Kár, hogy nem túl sokáig áll el, még ha hidegben is van...mindegy, gyorsan meg kell enni.
Nem tudom mennyire látszik középen a kis cukor liba amit a férjem csinált, nagyon ügyesen, telitalálat volt mindenképpen.

Másodszor......

A múl hetem olyan volt, mintha ringlispilbe  ültem volna.
Hétfőn felszálltam rá és csak pénteken szédelegtem le róla.

Mindjárt kezdődött a hetem egy Stefánia palotába tett látogatással, a Pénzügyes nap alkalmából.
A "turista" útra befizetett a főnököm áldassék a neve.

Az ünneplős ruhám 5 éve nem volt rajtam, egészen egyszerűen nem kellett, ezért nem is lepődtem meg, hogy a szoknya bizony erősen szorított derékban.
Soha többé! nem veszem fel így.
Vagy belefogyok, vagy átszabatom. Azt hiszem az elsőnek sokkal több értelme lenne.

Keddre egy túlélő gyakorlat volt elő jegyezve nekem, de olyan rosszul éreztem magam -persze sokan csak kifogásnak vették, de esküszöm nem így volt, mert minden vágyam az, hogy ilyeneken részt vegyek, felmálházva mindenfélével, összeszoruló tüdővel, kihagyó lélegzettel, és kocsonyásan remegő térdekkel gyalogolhassak 12 km-t - hogy nem mentem el.

Mint kiderült valóban beteg voltam, este hánytam, mint a lakodalmas kutya, ételre rá sem tudtam nézni, de persze elmúlt két nap alatt, pedig milyen jó kis fogyókúra is ez!

Szerdán orvoshoz mentem, szokásos évi szemészeti ellenőrzés, ahol is elmondta a doktornő - amit magamtól is tudok, mivel 9 éve viselem ezt a multifokális szemüveget - hogy sokat változott a szemem.
Ez a szemüveg rossz, sőőt csak ront a szememen, és ígérjem meg, hogyha megcsináltatom az újat, többé nem veszem fel a régit.
WTF?? ki az aki a régi szemüvegét hordja, miközben jóó drágán csináltat egy újat???

És máris itt a dolgos csütörtök péntek. De szó szerint, mivel igencsak feltorlódott a munkám és sietnem kellett mint mindig.
Jól elfáradtam,és pihenni lett volna jó, de szombaton ünnepelni voltunk egy 2 éves névnapost, és egy 44 éves szülinapost.

Ma vasárnap van. Egyenlőre csöndes, nyugis, a húslevesem már pőcörög, a többi étel  fejben már kész.

Mindjárt megyek le Marcipánnal is, megnézzük mennyire igaz az időjárás.
Mármint, hogy havas-eső, hideg, meg minden ami novemberhez illő.

És hétfőn megint csak felszállok a rinlispilre, indul a hetem egy tanfolyammal...

No comment...................

Harmadszor....

A FB - al olyan se hideg- se meleg a viszonyom.
Nem szeretem, amikor kéretlen dolgok jelennek meg a hírfolyamomban, az ismerőseim ismerősei által, ( jééé a nyelvellenőrző ismeri ezt a szót, hogy hírfolyam, hát nem semmi).

Idegesít, bosszant és dühös leszek olyankor. Van már pár ember, akit tiltottam, mégis csak az én oldalam ez.

De szeretem is, mert általa megismerhettem olyan embereket, akikkel sohasem találkoztam volna, pedig a közvetlen közelemben él, vagy sohasem tudnék róla olyanokat amiket így megtudok.

Hát nem vicces, - nem, sajnos csöppet sem vicces, inkább  rólam mond véleményt - hogy a szomszédomról azóta tudok többet, amióta feliratkoztam a Fb-ra?
És meg kell mondjam nagyon kellemes ismeretségek ők.

Vagy a másik, aki nem tudom hogyan lett ismerősöm, de azóta se bántam meg -nem úgy mint egyik-másik jelölést - egy csodálatos ember.
Már régi tervem, hogy elmondjam neki, "így ismeretlenül," hiszen valóban csak innen tudok róla.
De valahogy mindig elgyávulok, így csak marad a csöndes csodálat...

Negyedszer....

Ki vagyok ÉN?
 Ez a blog az igazi káosz példaképe, annak aki tudja az összes előzmény nevemet.
Totál más email-cím, név , blogcím.
Nem tudom miért van ezekre időről időre szükségem, de muszáj.

Kényszeresen el akarok bújni, miközben nagyon erősen akarom, hogy tudják, olvassák, véleményezzék mindazt amit írok.
Nem is a vélemények fontosak, hanem valami buta őskövületként maga a blogos társasági élet hiányzik.

Nand nagyot alkotott a blogol.hu -val......sajnálom, hogy nem ez a forma maradt meg.
Ebben egyszerre lehettél közösségi, és zárkózott.

Na! ez az ami hiányzik itt és az összes blogos oldalon, és hiányzik a FB-on.