Üssön a kezemre valaki, ha megint ilyet akarnék csinálni.
Isteni finom, de legalább olyan laca-facás mint az üdítős szelet.
Ott is elcsúszik mindig a kétféle krém.
Pedig amúgy nagyon jó kis süti, de amikor a vaniliás pudingot rá kell tenni a még meleg tésztára és úgy vissza a sütőbe (ugyanis a recept szerint "rá kell sütni",)na akkor utálom a legjobban,mert csak folyik szana-széjjel.
Lehet nagyobb tepsibe teszem és majd csak rájövök a fortélyára.
Ja, igen, jövő hétvégén csinálnom kell ilyet a lányomnak:-)
A torkom be van gyulladva, a jégkrém zabálás folyománya.
Hőségben nem számol az ember a következményekkel, az itt és a most számít csak.
Ma jót bicikliztem, jól esett végre kimozdulni itthonról. Az jött ki valahol egy tesztben, hogy introvertált vagyok, vagyis befelé forduló - .
Igen ezt én is észrevettem magamon.
Egyre nehezebben viselem el a hülyéket, a pózolókat, azokat, akik megjátsszák magukat.
Nehezemre esik olyankor is jó pofizni amikor éppen az ellenkezőjét szeretném tenni.
Ok,ok a türelem nem az erényem, ne volt eddig sem az, de most azt hiszem még annyi sincs.
És nem tudom miért vagyok ennyire türelmetlen, miért nem tudom kivárni a dolgok folyását.
Mi sürget és hajt egyre veszettebb tempóban, amitől a napok egybefolynak és csak azt veszem észre, hogy már megint karácsonyra készülök....
Az ötvenötödikre...................
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése