Hát ezt is megértem!
Hogy engem a főnököm 80% felett értékelt az év végén!
Már felkészültem a vitára, mély levegőt vettem, amikor ideadta aláírni a papírt.....
aztán szépen lassan kieresztettem és a szemöldököm felszaladt a homlokom közepére.
Aztaaaaaa a mindenségit!
Tudni kell, mifelénk a 80% is nagyon ritka, szóval vegyem ezt búcsú ajándéknak?
Azért még van egy évem, amit értékelnie kell, nekem meg túlélni.
Új játékra találtam a fészen.
Ok, csak nekem új mert eddig ódzkodtam az olyasmitől ami a személyes adataimat kéri, de most mégis megléptem.
Kíváncsi voltam miféle hírességet csinálna a fotómból.
Hát alig valamit változtatott.
Eltüntetett egy pattanást a homlokomról és fehérített a mosolyomon....
Nézegetve mások ilyesféle megosztását, hááát bizony volt akin annyit variált, hogy az utcán nem ismertem volna fel...:-)
Ez azt jelenti,hogy én így vagyok tökéletes.... :-)
Mostanában nagyon sokszor vannak dühkitöréseim.
Megkérdeztem a helyi pszichológust erről, hát olyan rémült képet vágott -mármint attól, hogy kérdéssel fordulok hozzá -,hogy majdnem elnevettem magam.
(Na, hozzá se megyek segítséget kérni az biztos.)
Hirtelen jön és tényleg elég durva.
Na persze van ennek oka.
Ha meghallok egy bizonyos szót akkor kész vagyok, onnantól kezdve megemelkedik a vérnyomásom, a pulzus számom és csak azt hajtogatom magamban, bírd ki, a hülyék is emberek....
A múltkor megintettem magam, hogy ennyire nem szabad olyannak lennem, mint a nem is olyan kedves ügyfelek......
Már jó úton haladok, legalábbis azt hiszem...
Nagyon jó képeket készít a telefonom.
Mindig velem van és imádom:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése