Olvastam....

Olvastam, hogy milyen lélek gyógyító dolog az írás.
Hogy milyen jó is az nekem, ha kiírom magamból a feszültséget a bánatot, a félelmeimet.

Én már az első mondattól kezdve csak nevettem, hiszen 14 éves korom óta alkalmazom ezt.
Oké, nem volt tudatos, egészen egyszerűen csak jól érzetem magam utána.

Már akkor is magamnak való voltam. Jobban szerettem egyedül lenni, olvasni, rajzolni, vagy csak úgy bámulni a felhőket.
Egyedül mentem biciklizni, ha bánatom volt, és naplóba írtam ugyanezt, ha nem mehettem el otthonról.

Még megvannak a naplóim.
Hát nem vicces, hogy épp valamelyik nap jutott eszembe, hogy meg kellene keresni.
És elolvasni újra. 

Szeretek írni, mindig is így volt ez.

A blog pedig csuda dolog.
Már ha be tudsz lépni a  régi blogodba,mert tudod a jelszót és az üzemeltető sem törölte.
(Nekem most van egy ilyenem, picit bosszant, mert jobban szeretem,ha én törlöm, mintha más teszi meg helyettem).

Szeretek írni és kész.
Mindenfélét.
Régebben meséket írtam, és más okosságokat.
Mára  valahogy alábbhagyott a mesélős kedvem, bár bízom abban, hogy egyszer vissza fog térni.

Így csak a napiszarra jut energiám.

 Amiről tök fölösleges itt szót ejteni.

Valójában már más érdekel.

Beadtam a papíromat a nyugdíjazásomhoz, és meg is mondták az utolsó munkanapomat.
2019.augusztus!!!!!!!!!!!!  :-)

Nincs más dolgom, mint ezt az utolsó évet kibekkelni, ami talán a legnehezebb lesz, tudván, hogy jövőre már másról fog szólni az életem.

Most itthon vagyok torok-és hörgőgyulladással.
De az egész munkahelyem lebetegedett. Bevallom nagyon jól esik itthon lenni, igaz nem is volt erőm semmihez, csak aludni és enni.
Marcipán az én dolgom, őt akkor is én vittem le sétálni amikor lázasan, szédelegve mentem.

A férjem nem igazán sajnált meg, de most őt is utolérte a végzete, beteg, és nagggyon elesett...
 Nem leszek cinikus, csak annyit írok róla, hogy a "férfimegfázás" mint jelenség igaz.
Már 37.6-nál  cselevés képtelenné válik, sem a gyógyszereit, sem a távirányítót nem tudja magától megtalálni.
Még szerencse, ha elmegy orvoshoz.

Most itt tartok.
Én teljesen jól vagyok, mert időben elmentem a dokihoz, míg ő "csak " szenvedett 5 napot mire lejutott addig, hogy orvoshoz menjen.