Ajándékok.....

Mert miről is írhatnék így karácsony után.

Hát persze, hogy az ajándékokról.
Arról, hogy mindenki igazán örült annak amit kapott.

Most tényleg telitalálat volt mindegyik meglepetés.
Nehéz feladat ám az ajándékozás, nem is azon múlik a boldogság mennyire drága is az amit kapsz, vagy adsz.

De eltalálni azt, amire vágyott az ajándékozott, na az aztán az igazi öröm, mind két részről...

Én pl. nagyon örültem annak amiket kaptam, az hiper-szuper telefonomnak, az első bojtos sapkámnak, a könyvnek, amivel megalapozom a skandináv krimi sorozatomat , és a netről rendelt melegítőmnek, aminek a felsőjét már el is vitte a lányom....(hiába egyforma ízlésünk van).

Igazán jó volt,hogy amiket főztem és sütöttem minden elfogyott, és ízlett, de tényleg..:-)
Jól sikerültek, na.

Én úgy mentem férjhez, hogy nem tudtam főzni.
A konyhatudományok abszolute hidegen hagytak lánykoromban.
Igazán fontossá akkor vált, amikor a gyerekek megszülettek, és szegények lévén, nem volt pénzünk befizetni elhozhatós kajára.
Így megtanultam főzni.
A mottóm ez volt " a semmiből csinálni valamit az az igazi kunszt".

Csöppet sem szégyenlem, hogy nehéz éveket is meg kellett éljünk....
Biztos vagyok abban, hogy ez segít  minket a jó létben is egyenesnek maradni.

Örömteli  érzés, hogy mindenkinek jutott ajándék, van ételünk, csillogó gyönyörű szép karácsonyfánk, meleg lakásunk, kávé a hajnali csöndben.

És van még valami.
Melegség itt a szívemben.

A rossz kedvem, csak az elmém gonosz tréfája.
Amikor nem figyel oda, bizony én is vidám és bizakodó leszek, telis-tele boldogsággal.