2017. március 24., péntek

Reflux.............



Szóval hivatalosan is meg van állapítva, hogy refluxom van.
Ez okozza a hónapok óta tartó köhögős-torokfájós-nehezen nyelős kombót.
Nem fertőz, de cserébe, gyorsabban kapok el gyulladásos fertőzéseket.

Tegnap egy iszonyú kedves fül-orr-gégész doktor úr mindent szépen elmagyarázott.
A legszimpatikusabb akkor volt amikor -  én megemlítve a háziorvosom gyógymódját - ő lenyelte az éppen kimondani készült nem éppen pozitív véleményét.
A rosszallásával maximálisan egyet értettem!


És most itt tartok . Ez a tudományos magyarázata, de az ezoterikus sokkal érdekesebb képet mutat.
"
A reflux, vagyis a gyomorsav nyelőcsőbe való visszaáramlása azt jelzi, hogy nem tudod lenyelni a problémáidat, és lezárni egy-egy kritikus eseményt, időszakot. Ha tartósan magadban tartod sérelmeidet, visszafojtod véleményedet, és nem mered felvállalni magad, a nyelőcső a sok savtól be is gyulladhat, és fekély, majd később akár daganat is keletkezhet rajta." /FEMINA.hu/

Ez volt a legtömörebb leírás arról, ami velem történik lelki síkon.
Nem tudom megemészteni a kövér kolléganő jutalmát, fizetés emelését, vagyis, hogy a trehány munka, és bántó-sértegető hangnem az ügyfelekkel, dicsérendő, jutalmazandó dolog.
A főnököm, éves értékelése tette fel az egészre a kalapot, és juttatott ide.

A köhögésem, a gombóc a torkomban   pont novembertől kezdődött, és tart ma is.

Megsértődtem, mi több megbántódtam, mert úgy érzem, hogy 17 évem munkájába rúgtak bele.
Nem. Nem az fáj, hogy én nem kaptam jutalmat, hanem az, hogy olyan kaphat akire mindenki panaszkodik!!!

Az éves értékelése a főnökömnek pedig azt mutatja nekem, hogy lövése sincs mit csinálok.
Mintha nem az elért eredmények, és pozitív visszajelzések számítanának, hanem valami, számomra eddig ismeretlen dolog.
Tény és való, hogy úgy gondolom és gondoltam mindig is, hogy a munkám beszéljen helyettem.
Nem jól menedzseltem magam soha, így elértem, hogy egy láthatatlan, szürke eminenciás lettem.
Akit csak akkor vesznek észre  amikor nincs ott, hogy megcsinálja a munkát.
Egyszerűen nincs aki helyettesíteni tudna.
Sajnos nem nagyképűségből mondom, hanem ez a valóság.

A rossz munkaszervezés mostanra káoszba fullasztotta a csapatot.
Ha valaki nem jön be dolgozni, nincs aki megcsinálja helyette ideiglenesen.


Ez van, és ez a helyzet nagyon zavar, ami - mint a példa mutatja is - úgy csapódik le, hogy  belegebedek.

Amíg nem múltam el 50 éves, addig könnyebben mentek ezek a dolgok, no nem teljesen, mert a cukorbetegségem kialakulásában a munkahelyei stressz játszotta a főszerepet, de akkor is.
Viccesen azt mondtam régebben, volt ötven jó évem - orvos-kórház-és gyógyszerek nélkül- de ma már nem érzem ezt viccesnek.
Minden évben előjött valami idegesítő betegség.
A kezeimen az izületi gyulladás, váll-kar és láb fájás, most ez a reflux.

Elegem van!!




Az a tény is idegességgel tölt el, hogy még van két évem és elmehetek 40  éves korkedvezménnyel nyugdíjba..ha!!, ha addig nem cseszi el valaki - főleg az elégedetlen férfiak - ezt a lehetőséget, de akkor nem tudom mit csinálok.
Elfáradtam, na. Ez a helyzet.
Nem az időseket kell visszavezetni a munka világába, hanem a fiatalokat.
Nekik kellene olyan munkahelyeket megteremteni, ahol olyan fizetést kapnak, amiből el tudják tartani magukat és a családjukat.


Ez az ország egy elcseszett ország lett.
Fordítva ülnek a lovon. Pénzt csak munkával lehet tisztességesen szerezni.

A többi süket duma, porhintés.


Ordítanom kellene, és azt hiszem fogok is.
Kimegyek a legelőre és rekedtre kiabálom magam......

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése