Amikor a kutyám jobb ember mint én.....

Már több mint 15 éve velem van jóban rosszban.
Ismer és hiszem, hogy ismerem. 
Mióta itthon vagyok az időm 85%-ban vele foglalkozom. Ez nem panasz, ennek így kell lennie, hiszen ezt szerettem volna, hogy legyünk együtt nyugdíjasok.

Mindig tanít valamire, még akkor is, ha én rossz diákként rendre elfelejtem....
Ám ő türelmes és újra, meg újra megmutatja

Milyen :

- a feltétel nélküli szeretet
- a türelem
- a bizalom
- hit

Mert hiába voltam vele türelmetlen, hiába kiabáltam le a fejéről a hajat - minden frusztrációmat megmutatva neki - ő mindig úgy jön oda hozzám, mintha ezek meg sem történtek volna.

És ez az ami nekem a legnagyobb lelkiismeretfurdalást okozza. 
Amiért szégyellem magam, a türelmetlenségemért, az idegességemért... csupa olyan dolog amiről nem is tehet, csak elszenvedi.

Hálás vagyok, hogy velem van... sokkal nagyobb támaszom nekem, mint azt bárki hinné.

Igen, tudom.  Nem élnek örökké..............