Érzem a tavaszi zsongást, és persze látom is. Mennék már biciklizni, mégis valami visszafog.
Na ja a lustaságom, vagy nem tudom, fáradt és olyan "semmisemérdekeligazán" kedvem van.
Viszont még mindig felháborodom, a férjem megjegyzésein, mert bántóak, cinikusak és leginkább érthetetlenek.
Nincs, egészen egyszerűen nincs kiváltó ok, legalább is az én értelmezésemben.
Talán eljutottunk már odáig, hogy mindegy mit is tesz a másik, a puszta ottléte a hiba.
Ááááá, nem hiszem, hiszen 31 év csak jó volt valamire?
Sütök. Tortát.
Több-kevesebb sikerrel, remélem a mostani a sikeres oldalt erősíti majd, mert még nincs felvágva, nincs grimasz, vagy elragadtatás az arcokon.
Érdekesen működöm, ha nekem nem tetszik valami, hiába mondják, mások, hogy finom, szép, jó, nálam bizony már nem javít a helyzeten...............................
Az a bajom, hogy "túl" kreatív vagyok, egyszerre ezer ötlet születik a fejemben, amik aztán ki is oltják egymást mire a tettekre kerülne a sor..vagy simán csak ügyetlen....(amire persze gondolni sem akarok).
Jó volt a hosszú hétvége, főleg, hogy most már ünnep lesz, ha eljönnek hozzánk a gyerekeink.
Igen, igen az egyik szemem sír a másik nevet, hiszen ezt akartad . Nem?
Ha mindenki, az égiek, és nem égiek is úgy akarják - akarják, mert én ezt akarom!! - még 3, 5 év! és elmegyek nyugdíjba.
Tudom, hogy a legnehezebb 3,5 év lesz, de mindent megteszek, hogy elmondhassam, nem rajtam múlt!
A munkahelyem speciális, és az állandóan változó(változtatott )jog szabály(ok), bizony nem felhasználó barát, mintha a cél az lenne, menj el, mondj fel, csak ne kelljen kifizetni téged.
De még itt vagyok és küzdök, szent cél lebeg a szemem előtt.
Változik az életem, ki kell találjak valami szuper elfoglaltságot majd magamnak, a biciklizés és a fotózás mellé....olyat amihez van türelmem.
Még szerencse, hogy erre van 3,5 évem, mert most a türelemből van a legkevesebb nekem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése