2016. január 17., vasárnap

Step by step.......

1./
Érdemes volt kinyitni a számat, mert meg lett az eredménye.
A kolléganő vagy belátta, hogy erőszakkal nem megy semmire -amit nem hiszek - vagy beláttatták vele ugyanezt, mások.

Végül is mindegy, ha a végeredmény nekem kedvez...igaz?

Sajnálom, hogy csak akkor van valaminek eredménye, ha az ember fúriává változik és válogatott - jól megválogatott - szitkok közepette fejezi ki nemtetszését...

Kis öröm is öröm:-), főleg az én munkahelyemen..

*
Amúgy meg milyen csapatépítő dolog az, amikor három ember megbeszéli, hogy vesz egy negyediknek ajándékot, és amikor eljő a nap, akkor kiderül, hogy az egyik, már régen odaadta a saját ajándékát, mindezt úgy, hogy nem szólt a másik kettőnek....

Naaaaaaaaagyon ciki volt a helyzet, amikor megkérdeztem, hogy akkor ez most hogy is van?
Én is szarul éreztem magam, már a kérdéstől is, mert ez az egész egy kis csalódás volt az illetőben....

2./
Sikerült a fiamnak az államvizsga , naaagy hurrá érte:-)

Már régen túl lehetett volna rajta, ha nem kapja derékba a késői pubertáskor...
Anno azt hittem, hogy megúsztam, de ezt nem lehet kihagyni...ez a felnőtté válás része...........majdnem azt írtam,olyasmi mint régen  a sorkatonaság volt, de nem...nem hiszem, hogy egy fiú attól lesz férfi, hogy leszolgál másfél évet a semmire.............

Hálás vagyok, hogy volt türelmünk végig csinálni az egészet, és most meg lett az eredménye:-)...


Igen, tudom, hogy nekünk szülőknek lecke volt ez...

Mert hiszem, hogy nem akkor kell támasznak lenni, amikor minden jól megy, hanem amikor a másiknak szüksége van rád...


Szóval most öröm  és boldogság van:-)

*
Azért se hallom meg a negatív  megjegyzéseket a férjemtől:-)


3/
Blogokat keresek.
Új, olvasható, nekem érdekes blogokat.
A régiek elfogytak nem érdekelnek már annyira.

Már találtam néhányat, azokat kibigyesztem oldalra:-))


Sok időmbe telik, mert kevés a számomra érdekes blog...de nem adom fel:-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése