1./
Érdemes volt kinyitni a számat, mert meg lett az eredménye.
A kolléganő vagy belátta, hogy erőszakkal nem megy semmire -amit nem hiszek - vagy beláttatták vele ugyanezt, mások.
Végül is mindegy, ha a végeredmény nekem kedvez...igaz?
Sajnálom, hogy csak akkor van valaminek eredménye, ha az ember fúriává változik és válogatott - jól megválogatott - szitkok közepette fejezi ki nemtetszését...
Kis öröm is öröm:-), főleg az én munkahelyemen..
*
Amúgy meg milyen csapatépítő dolog az, amikor három ember megbeszéli, hogy vesz egy negyediknek ajándékot, és amikor eljő a nap, akkor kiderül, hogy az egyik, már régen odaadta a saját ajándékát, mindezt úgy, hogy nem szólt a másik kettőnek....
Naaaaaaaaagyon ciki volt a helyzet, amikor megkérdeztem, hogy akkor ez most hogy is van?
Én is szarul éreztem magam, már a kérdéstől is, mert ez az egész egy kis csalódás volt az illetőben....
2./
Sikerült a fiamnak az államvizsga , naaagy hurrá érte:-)
Már régen túl lehetett volna rajta, ha nem kapja derékba a késői pubertáskor...
Anno azt hittem, hogy megúsztam, de ezt nem lehet kihagyni...ez a felnőtté válás része...........majdnem azt írtam,olyasmi mint régen a sorkatonaság volt, de nem...nem hiszem, hogy egy fiú attól lesz férfi, hogy leszolgál másfél évet a semmire.............
Hálás vagyok, hogy volt türelmünk végig csinálni az egészet, és most meg lett az eredménye:-)...
Igen, tudom, hogy nekünk szülőknek lecke volt ez...
Mert hiszem, hogy nem akkor kell támasznak lenni, amikor minden jól megy, hanem amikor a másiknak szüksége van rád...
Szóval most öröm és boldogság van:-)
*
Azért se hallom meg a negatív megjegyzéseket a férjemtől:-)
3/
Blogokat keresek.
Új, olvasható, nekem érdekes blogokat.
A régiek elfogytak nem érdekelnek már annyira.
Már találtam néhányat, azokat kibigyesztem oldalra:-))
Sok időmbe telik, mert kevés a számomra érdekes blog...de nem adom fel:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése