Ébredés fejfájással......................

Na jó, akkor szenvedjünk, de rögtön ébredés után, nem ér!
Még a kv sem használt, és nem tudom mi az ami jól jönne most.
Ja, de, egy cataflam.

A frontok jönnek - mennek én pedig rongy vagyok, mert megvisel mindkettő.
Aztán még egy csomó más is, de ezek melós dolgok.
Az oda nem figyelés, a másik sértegetése verbálisan - persze szigorúan csak akkor, az illető nincs ott - a széthúzás.
Ami persze nem csak a mi mikró közösségünkre érvényes,hanem úgy általában is, de mivel ott töltök a napomból 8 órát, érthetően megvisel.

Nos ez a bejegyzés egy gondolat nyomán indult el, aztán szépen a fejfájásra terelődött.

tehát olvastam a FB-on egy cikket miért nem akar egy fiatal nő gyereket.
Miért nem akar férjet,családot. Miért csakis magára gondolva éli le az életét.

Nem értem a felháborodott kommenteket.
A világ így is túlnépesedett, bőven vannak akik akarnak gyereket, és bőven vannak olyan is akik csak szeretnének.
Miért kell a földbe döngölni azt aki kimondja, ő nem alkalmas anyának.
Respect neki, mert van aki szintén nem alkalmas anyának, ám sohasem vallaná be  és pokol az élete.
Neki is meg azoknak is akik vele élnek.

Anya minden nő lehet.
Én soha nem gondolkoztam olyanon, hogy legyen-e gyerekem vagy se.
Egyértelmű volt, hogy igen, a kérdés csak a gyerekek számában tért el.
Mert én sok gyereket akartam, legalább négyet, de csak kettő lett - azzal vigasztalom magam, hogy nem akart több gyerek leszületni hozzánk, bőven elég ez a kettő is, hogy megtanítson minket arra amire kell - .
Én tudom magamról, anyáskodó, túlféltő vagyok, sohasem fogok megváltozni, még akkor sem, ha ma már más a trend.
Ha síró gyereket látok, ösztönösen megvigasztalom, letörlöm a könnyeit, megtörlöm az orrát
és azon vagyok, hogy megvigasztaljam.
Így tettem az enyéimmel is, mindig.
Ölbe vettem és ringattam őket, éjjel a legkisebb neszre is felébredtem, és megnéztem nincs-e valami baj.
Természetes volt, hogy a saját dolgaim háttérbe szorulnak, nem esett nehezemre lemondani semmiről, mivel   nem is hiányzott semmi...

Nagyon boldog voltam akkor..........................

Csak kívánni tudom, hogy minden nő ismerje meg milyen anyának lenni...

Csodálatos és semmihez nem hasonlítható. Semmi mással nem pótolható érzés...............