Mint az tudnivaló,Isten malmai lassan őrölnek, na dehogy ennyire?
Tegnap kellemes meglepetés ért - na ja, nekem már ez is abba a kategóriába tartozik - a férjem szó nélkül lement a garázsba a kocsiban felejtett dinnyéért.
Szóhoz sem jutottam, de örültem neki és akkor jutott eszembe a fenti mondás.
Hiszen én voltam családállításon, ahol éppen ebben kértem segítséget -neeeem , nem a dinnyefelhozatalban - hanem abban, hogy a férjem legyen empatikusabb az irányomba.
Ne kelljen már mondanom neki dolgokat, mert "nekem a kérés nagy szégyen,adjon úgyis,ha nem kérem."
Szóval, ha lassan is de formálódik, alakul, jobb belátásra tér.
Remélem.
Ma itt a Víz-Zene- Virág fesztivál - nem tudom hanyadik éve - van.
Szeretem, szerettem. Régen nem volt belépő, csak nagy utcai zsibvásár, minden csupa virág, valamelyik réges-régi fotón még megvannak.
Nekem hiányzik. Mostanra valamiféle zenei -és zabálós fesztivállá nőtte ki magát.
A virágok, a díszítések eltűntek, a kézműves árusokat kiszorította a hurka-kolbász-gyros és egyéb ételt-italt kínáló árusok tömkelege.
Sok a koncert ez igaz, de nekem hiányzik a régi meghitt, otthonos kis fesztivál, ami csak a miénk volt, de persze abból nem sokat profitált a város, annál inkább én, a nézelődő.
De úgy kell nekem,ha többet akarok mint amit lehet.
Egyébként mindig ez van, és minden rossz dolognak ami velem történik ez az alapja.
Többet akarok mint amit lehet,vagy amit a másik képes adni. Túlbecsülöm a képességeit, és nem is létezett tulajdonságokkal ruházom fel, hogy aztán amikor mégiscsak megismerem, csalódjak.
Magamban - az emberismeretemben - és benne, soha meg nem bocsájtva neki.
Tényleg mit jelent az a szó megbocsájtani?
Elfelejteni mit tett veled? Elfelejteni azt, amiért kiábrándultál belőle?
Úgy tenni, mintha semmi sem történt volna?
Hát nem tudok ilyen lenni, vessen meg érte bárki, de akiben csalódtam, annak már nem hiszek, akár milyen szép maskarában is fog megjelenni előttem.
A megbocsátás soha nem a feledés, hanem a saját terheink letétele. Szerintem.
VálaszTörlésGerald J. Jampolsky szerint is valami hasonló.
"A megbocsátás egy belső, lelki igazítás, amely könnyebbséget teremt a szívben. Elsősorban a mi saját lelki békénket szolgálja. Ha megtaláltuk a békénket, akkor másnak is jut belőle, márpedig ez a legmaradandóbb, legértékesebb ajándék, ami csak adható."
És talán nem is kell, hogy újabb feltétlen hit vagy bizalom kövesse. Egyszerűen csak ennyi: már nem akarlak lefejelni és nem akarom kitépni a szívedet.
Én egyébként most csodálkoztam el, hogy Egerben a Kaláka fesztiválon mennyire visszavettek ebből a zabáltatós, etetős-itatós stílusból. Volt kaja persze, de valahogy csak úgy finoman: pogácsa, rétes, kenyérlángos.
:-) Csi megbocsátani tényleg egy áldás, ami nekem még nincs meg, és gyanítom akik rám haragszanak azoknak sincs..szóval csak gyanítom, tudni nem tudom,mert egy fék bennem meggátolja, hogy kérdezzek . Megkérdezzem miért volt az a gonoszság benne ellenem, mit vétettem?
VálaszTörlésInkább nagyon mélyre eltemetem és csak a bizalmatlanságom marad a felszínen, sajnos nem csak az illetővel kapcsolatban, hanem minden ilyen szituációval szemben..................
dehogy nincs meg benned. :)
VálaszTörlésEgyébként, ha elmondaná, hogy szerinte mit vétettél ellene, könnyen lehet, hogy értetlenül állnál, hogy EZÉRT B+?! Mert az, hogy ő hogyan ítéli meg a tetteidet, kizárólag az ő dolga, te ezt befolyásolni nem nagyon tudod (mert olyan nincs, hogy mindenki mindenkinek jó legyen) .
:-) Lehet Csi. Lehet,hogy igazad van és tényleg meg van bennem a megbocsátás képessége de ki teszi jóvá az "EZÉRT B+" -et?
VálaszTörlésMindegy kár ezen agyalnom, sohasem fogom megkérdezni, mert örülök, hogy vége van és nem kell semmit sem beszélnem vele....