Háát mi ez, ha nem az életem.....

Nagy rendező-forgatókönyv író az Élet.
Basszus, még tetszene is, ha nem rólam lenne szó.
Igazából semmi rosszat nem tett.
Az egyik kezével adott, a másikkal elvett.
(Oké, csak ne ilyen gyorsan vette volna el)

És most átrendeződött az életem.
Tartanom kell a diétát mindenben.
Van része aminek örülök, mert ugye a vércukrom így a normális szinten mozog, de bizony van olyan területe az életemnek, ahol a diéta nagyon rosszul érint.
D ez van. 57 évesen az ember  értékelje újra az életét.
"Újratervezés", na persze, de ha muszáj!
A virágnyelv ebben az esetben teljesen megengedett, kérdés pár év múlva fogom-e tudni miről is szólt? :-).



 Ám vannak apró örömök is, amik azért megédesítik a cukor nélküli életemet.
Ma pl. vonatozni megyek a szőnyi barátainkkal, pontosabban a két fiúval és az anyukájukkal.
Már előre várom, hogy milyen lesz. Egyrészt imádok utazni, másrészt egy örök mozgó 3,5 évessel, akinek még az egója is az egekben van, nem lesz egyszerű.
Tudom, mert normál esetben sem könnyű eset....


Aztán volt általános iskola 4. osztályos találkozó is, amin részt vettem.
Az első osztálytalálkozó amin ott voltam.
Nagyon jól éreztem magam, és ami leginkább tetszett, hogy, minden feszélyezettség nélkül tudtam magamról, a családomról, az életemről mesélni.
Pedig voltak ám ott több diplomásak,és sikeres üzletemberek is, de akkor is.
Mintha általános iskola 4. osztályában még nem lenne fontos kiből mi lett.
Ugyanis a gimis osztálytalálkozókra éppen emiatt nem mentem-megyek el, mert ott csakis az számít mi lett belőled, mennyire vagy magasan a ranglétrán...no comment.
(megjegyzem, amúgy is utáltam gimisnek lenni)


Aztán a munkahelyemen is 180 fokos fordulat állt be.
A kövér kolléganőtől sikerült végleg megszabadulni, és mintha valami átoktól szabadultunk volna meg, kicserélődött mindenki.
Az egymáshoz és a munkához való viszony.
Háát nem is volt normális dolog, hogy nem mertünk-akartunk a másiktól kérni, hozzászólni, úgy egészében kommunikálni.
Meghalt az egész csapat.

De ez már a múlt.
Igaz a munka sok lett, hiszen egy emberre több jut, de ha van értelme akkor bevállalja mindenki.
Halleluja!! :-)

Most valahol egyensúlyban vagyok.
Igaz a szívem még háborog, de túl leszek rajta és megint minden kerek lesz.
Kint és bent is egyaránt.